A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap "Zsarolásról van szó" címmel közölt interjút a hírportálján kedden Varga Judittal. Ebben az igazságügyi miniszter kifejti, hogy a jogállamisági mechanizmus helyett a magyar kormány támogatni tudna "egy tagállamok közötti, egyenlőségen és párbeszéden alapuló mechanizmust, amely figyelembe veszi a mindenkori alkotmányokat".
A német kormány régóta tudta a magyar álláspontot az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, azaz tudta, hogy „elmegyünk a falig. Ezt éljük most”, így most náluk pattog a labda, hogy a helyzetet kezeljék – hangsúlyozta az Indexnek hétfőn késő este Varga Judit. A magyar igazságügyi miniszter jelezte: a németek ismerik a különböző tagállamok érdekeit, így az, hogy tegnap végül a magyar és a lengyel politikai vétó miatt nem született meg a költségvetési megállapodás, nem a magyar kormány felelőssége.
"Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót" - írta Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán hétfőn az EU-költségvetés kapcsán. A Portfolio úgy tudja, Magyarország vétózni fog.
Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.
Részben elérte célját Varga Judit magyar igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsa mai ülésén Luxembourgban, igaz végül a tagállami szakminiszterek nem aról a napirendi pontról vitáztak ország-világ előtt, amit ő kért (a Bizottság jogállamisági jelentéséről), hanem arról, hogy az EU-pénzek erős és hatékony jogállami feltételekhez kötése miért fontos (főként az északi tagállamok hangsúlyozták), illetve miért helytelen és miért lenne az alapszerződés megsértése (a magyar és a lengyel szakminiszterek hangsúlyozták). Nagy újdonságot nem hallottunk az eddigi érvekhez képest, azt viszont jól bemutatta a 25 perces közvetítés, hogy tényleg nagy még az eltérés az álláspontok között és ez az egész vita tényleg túszul ejtheti a 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló döntéseket is.
Bár a német soros elnökség a nyári EU-csúcson született egyezség kereteire építve dolgozta ki az EU-pénzek és a jogállami feltételek összekapcsolásának rendelettervezetét, mégis azzal vádolta meg Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a németeket, hogy eltértek attól, ezért szerinte uniós szerződést sértenének, így a javaslatot elfogadhatatlannak, a kijelölt cél elérésére alkalmatlannak nevezte.
Megkapta Orbán Viktor kormányfő levelét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és teljes a bizalma Vera Jourova alelnökben, uniós biztosban, akit a magyar kormányfő ma lemondásra szólított fel – üzente a Bizottság szokásos déli brüsszeli sajtótájékoztatóján az illetékes szóvivő.
Egy múlt pénteki interjúban elmondottak miatt ma azonnali hatállyal lemondásra szólította fel Varga Judit magyar igazságügyi miniszter Vera Jourovát, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős tagját, azaz az egyik olyan uniós biztost, aki az összes tagállamról jövő hétfőn megjelenő jogállamisági jelentésen dolgozik.
Még nem teljesültek a Magyarországgal szemben 2 éve zajló 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás lezárásának feltételei, ezért további meghallgatások várhatók év végéig – mondta a német soros elnökséget vivő Michael Roth EU-ügyi államtitkár (képünkön) tegnap Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsát követő sajtótájékoztatón a Bruxinfo összefoglalója szerint. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a tanácskozást követő tájékoztatón arra panaszkodott, hogy nem indokolt már ezt a jogállamisági ügyet folytatni, le kell azt zárni, ahogy arra a nyári EU-csúcson Angela Merkel német kancellár állítólag ígéretet tett a német soros elnökség ideje alatt.
A mai naptól házikaranténban folytatja munkáját Varga Judit igazságügyi miniszter, miután kontaktusba került egy igazolt koronavírus-fertőzöttel - írja Facebookon a politikus.
Jogi értelemben a Miskolci Egyetem a jövőben államilag elismert magán felsőoktatási intézményként fog működni - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Varga Judit. Az igazságügyi miniszterrel azok után készítettünk interjút, hogy kiderült: ő lesz az egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. A tárcavezető leszögezte, hogy az eddigi államilag támogatott képzések megmaradnak, a hallgatói támogatások, az ösztöndíjak és tehetségprogramok változatlanul elérhetőek lesznek, az állami elismertség érintetlen marad. A modellváltás rugalmasságot hoz az egyetem életébe, hiszen kiszakad a merev államháztartási szemléletből, és egyúttal új piaci források bevonását teszi lehetővé. A hamarosan létrejövő alapítvány leendő kuratóriumi elnöke szerint a cél, hogy az egyetem itthon a legjobb magánegyetemmé váljon, nemzetközi szinten pedig még előkelőbb helyen jegyezzék. Az igazságügyi miniszter beszélt arról is, hogy mi vár az új rendszerben a hallgatókra, a kutatókra, az oktatókra és mi garantálja az öttagú kuratórium elkötelezettségét a miskolci ügy iránt.
Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-posztja szerint várhatóan június 20-án szűnhet meg a koronavírus-járvány miatt bevezett veszélyhelyzeti jogrend Magyarországon.
Levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament elnökének, David Maria Sassolinak, aki csütörtökre meghívta a kormányfőt a testület Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitájára - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedd este.
Hivatalosan is megerősítette Vera Jourová, az Európai Bizottság európai értékekért és az átláthatóságért felelős alelnöke szerdán Brüsszelben, hogy nincs ok eljárást indítani Magyarország ellen a koronavírus-járvány elleni védekezésért hozott döntések miatt, mivel a magyar jogszabályok és intézkedések nem ellentétesek az uniós joggal - közölte az igazságügyi miniszter szerdán a Facebook-oldalán.
Az intézkedésekről a parlament dönt majd, így ezek a döntések "szabályos törvények, és nem rendeletek" lesznek.
Elfogadta a parlament hétfőn a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében.
Tizenkét oldalas törvényjavaslatot nyújtott be a kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter. A javaslat lényege, hogy veszélyhelyzet esetén a kormány rendeletekkel is kormányozhat, határozatlan időre szólóan, ha a parlament valamilyen okból nem tud összeülni. A javaslatról azonban most csak akkor dönthet az Országgyűlés, ha eltérnek a házszabálytól, ehhez pedig 80%-os támogatottság szükséges.
Új kormányzati munkacsoport alakult, amely vizsgálni fogja, hogy a legnagyobb nemzetközi technológiai vállalatok hogyan befolyásolják az életünket, érvényesülni tudnak-e az alkotmányos garanciák, emberi szabadságjogok ezeknél a szolgáltatóknál. A Portfolio-nak adott interjújában a Digitális Szabadság Bizottság konkrét terveit részletezte Varga Judit igazságügyi miniszter, akinek kiemelt célja, hogy megakadályozza egyfajta pszeudo-jogrendszerek kialakulását a digitális térben. A tárcavezető hangsúlyozta: az államnak kötelessége védeni az emberek jogait, ha kell, a technológiai cégekkel szemben is.
Nem tervezi módosítani a választási törvényt a kormány - erősítette meg az igazságügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben - jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Nagy a pánik még mindig a demokraták körében.
Európai békemissziónak nevezte akciótervét a magyar kormányfő.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
